A Balaton Sound 3. szombati napja

Írta: Antal Beatrix.

Szombat este szinte kizárólag a nagyszínpad eseményeit volt érdemes követni, ahol az előző napokhoz hasonlóan a legnagyobb közönség-kedvencek léptek fel. Szinte hihetetlen, de a fesztivál fő támogatójának vízen úszó beach-én kora reggeltől másnap hajnalig, kánikula ide vagy oda, telt házzal tombolnak.

Zamárdiban ez alatt a négy nap alatt le kell szokni az alvásról. Egyrészt lehetetlen a közel egész nap dübörgő zene miatt, másrészt pont az előbbi indok következményeképp nem is érdemes alvásra fordítani az időt.

Délutánra azonban azok is felélednek, akik mégis próbálnak pihenni, és azok is a színpadok közelébe sietnek, akik addig a vízben pancsoltak, napoztak, vagy a fesztivál területén kívül kerestek maguknak programot. Szombaton különösen így volt ez, hiszen öt órakor az itthon nagy favoritnak számító Parov Stelar Band csapott bele a balatoni fesztivál-életérzésbe. A zenekar igazi tánczenét hozott nekünk, és nagy meglepetést nem okozva másodpercek alatt fergeteges hangulatot csináltak.

Bár a nagyszínpad előtt nem sok lehetőség adódik árnyékba vonulni, az a pár száz fő, aki a kordonok közvetlen közelébe merészkedett, mind egyszerre ringott és csápolt a jazzes – swinges electrora, ami fentről nézve még a ragyogó napsütésben is elképesztő látványt nyújtott. A banda tagjai – kivéve a vad stewardesses ruhát viselő énekesnőt – feketébe öltözve küzdöttek a hőséggel, de így is láthatóan élvezték, amit csináltak és a közönség szeretetét is sikerült bezsebelniük.

Az utánuk fellépő Hercules and the Love Affair sokak számára ismeretlen volt, épp ezért kevesebbekben támadt fel a kíváncsiság a nevüket hallva. Eleinte meglepően hatott, hogy a három énekesnő és a két DJ fiatalember egyáltalán nem nyújtott egységes színpadképet, más-más stílusuk, öltözékük furcsán mutatott, egészen addig, míg groove-os, old schoolos, new waves house-muzsikájukkal meg nem győzték az egyre szaporodó közönséget: ők együtt élnek a zenével. Egyetlen negatívumnak az róható fel velük szemben, hogy többször is Budapestet mondtak Zamárdi helyett, amikor bíztatni kívánták a tánctéren megjelent embereket .

A Stereo Mc’s fellépése viszont nem nyújtott újdonságot, annak ellenére, hogy az alapító tagok korukat meghazudtolva, erejük teljével igyekeztek a maximumot nyújtani. Jellegzetes mozgásukkal és hangjukkal az eddig még nem ismert dalokkal ugyanúgy táncra késztették a lábakat, mint a régi slágereikkel. Ekkor viszont már benne volt a levegőben: nem olyan sokára hatalmas energiák fognak robbanni.

Ahogy az Underworld megjelent a színpadon, az egészen a partig álló tömeg egyként sikított fel örömében. Ahogy azt Karl Hyde és Rick Smith mikrofont ragadva elmondták, már nem először járnak a Balaton partján, 2009-ben már megmutatták, mire képesek, és boldoggá teszi őket, hogy visszatérhettek.

Szokás szerint a látványra és a hangzásra egyformán nagy hangsúlyt fektettek, a kézi kamerás mozgások és videó effektek a progresszív, de mégis poppos electronikus zenével együtt egyaránt orgazmikusan hatottak a lélekre, és késztették táncra az összes jelenlévőt. Zárásként a kultikus banda egyik tagja, Karl a tömeg közelébe sietett, majd extatikus állapotba kerülve köszönte meg a közönségnek, hogy eljöttek, és egyértelművé tette, számukra is élmény volt a Balaton Sound.



Címke: zamárdi  sound  balaton  fesztivál  nyár  

Ezt olvastad már?