Hová tűnt 200 ezer tonna magyar alma?

Írta: fesztbook.

Drasztikusan csökkent idén márciusban az alma ára, pedig a gazdák mintegy 350 ezer tonna gyümölcsöt tároltak el a magasabb ár reményében. A szakértők találgatásba fogtak, hogy mi okozhatta a magyar termelők óriási anyagi veszteségét.

Hová tűnt 200 ezer tonna magyar alma?

A sajtóban szárnyra kapott hírek szerint nagy mennyiségű, olcsó lengyel alma árasztotta el a piacot, amely nem tett jót a magyar termesztőknek, míg a tárolástechnológiával foglalkozó cég néhány általa becsült adattal egészítette ki az információt.

Hiába volt ősszel - az előző évhez képest - kevesebb a betárolható alma, tavaszra mégis 100 forintra esett vissza a magyar gyümölcs ára. A tárolástechnológiában élen járó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) kételkedve áll a történtek előtt, hiszen kalkulációja szerint a mintegy 350 ezer tonna tárolókapacitásba tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csak 150 ezer tonna magyar almát tudtak betárolni a gazdák, tehát a tárolók nem lehetnek tele „magyar” almával. Az adatok viszont azt mutatják, hogy tele vannak a tárolók.

 Az ULO és Smartfresh technológiát alkalmazó társaság szerint a csökkenő mennyiség elértéktelenedése egy piaci nonszensz, és a háttérben pedig nem átlátható, zavaros tranzakciók állnak.

Míg 2014-ben Magyarországon 900 ezer tonna almát takarítottak be a gazdák, tavaly mindössze felére esett a terméshozam, amelyből mindössze 150 ezer tonna volt tárolásra alkalmas minőségű. A piaci tendenciák alapján köztudott, hogy a csökkenő mennyiség emelkedő árakat eredményez, így a termelők joggal számítottak arra, hogy betárolt almáikat jó feltétekkel értékesíthetik majd tavasszal.  Várakozásaikkal ellentétben mégis csak veszteséget termeltek és a tavaly tavaszi kilogrammonként 190 forintos nagykereskedelmi árral szemben idén 100 forintra visszaeső ár szinte csak a tárolás költségeit fedezi.

A jelek szerint az alma jelenleg nem a normál piaci trendek szerint változtatja az árát és 200 ezer tonna magyarnak nevezett gyümölcs sajnos nem látható módon legalizálódik a kereskedelemben. Bár az EKR rendszer nyomon követi a kamionokat, papírok, származási lapok ellenőrzése nélkül mégis ki lehet játszani a folyamatokat. Így lehetséges, hogy a hazai gazdák nem tudnak tervezni és a külföldi alma magyarként kerülhet be a hazai értékesítési rendszerbe.” – magyarázta el Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

A magyar gazdák érdekeit szem előtt tartó szervezet fontosnak tartja a Magyarországra érkező gyümölcsök piacra jutásának nyomon követését, és nyílt tranzakciókat szorgalmaz, amellyel megelőzhetőek lennének a fentiekhez hasonló, gazdasági károkat okozó visszaélések.



Ezt olvastad már?